A megtakarítás gondolata sok embernél megjelenik, de a tartós eredmény azoknak sikerül, akik konkrét célt tűznek ki maguk elé. Nem elég annyit mondani: „szeretnék félretenni". Szükséges meghatározni, mennyit, mikorra és mire.
Miért fontos a cél pontossága?
A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi kiadványai szerint az egyik leggyakoribb ok, amiért a megtakarítási szándék nem válik valósággá, az a konkrétum hiánya. Egy homályos szándék — „több pénzt akarok félrerakni" — nem ad keretet arra, hogy mennyit, milyen rendszerességgel és milyen számlára tegyünk félre.
A pszichológiai kutatások is alátámasztják, hogy a konkrét, időhöz kötött célok hatékonyabban tartják fenn a motivációt, mint az általános szándékok. Ezt a jelenséget a pénzügyi tervezés irodalmában is részletesen dokumentálják.
A célmeghatározás lépései
1. Az összeg meghatározása
Az első kérdés: pontosan mekkora összegre van szükség? Egy lakásvásárláshoz szükséges önerő, egy nyaralás ára vagy egy gépjármű vételára mind pontosan kiszámítható. Érdemes az inflációval is számolni: ami ma egy bizonyos összeg, az néhány év múlva reálértéken kevesebbet ér.
Példa: lakásvásárlás célmegtakarítás
Ha egy budapesti 50 m²-es lakás önerejét 20%-ban határozza meg a bank, és a kiszemelt ingatlan ára körülbelül 40 millió forint, akkor az önerő 8 millió forint. 5 év alatt havi 133 000 forint félretétele szükséges — kamatos kamat nélkül számolva.
2. A határidő kitűzése
A határidő nélküli cél könnyen elcsúszik. Legyen szó 1 évről, 3 évről vagy 10 évről, a konkrét dátum megadása lehetővé teszi a szükséges havi összeg kiszámítását és a terv módosítását, ha az életkörülmények változnak.
3. A prioritások sorrendbe állítása
A legtöbb háztartásnak egyszerre több megtakarítási célja is van: vészhelyzeti alap, lakásvásárlás, nyugdíj. A különböző célok közötti prioritás meghatározása segít eldönteni, melyikre kerüljön először forrás.
„Az egyidejű túl sok cél ugyanolyan hatással jár, mint a cél hiánya — mindegyikre kevés marad, egyik sem éri el a kritikus méretet."
Rövid, közép és hosszú távú célok
Pénzügyi tervezési szempontból érdemes a célokat időhorizont szerint csoportosítani:
- Rövid távú (1–2 év): nyaralás, tartós fogyasztási cikk, vészhelyzeti alap feltöltése
- Közép távú (3–7 év): ingatlan önerő, oktatási kiadások, gépjármű
- Hosszú távú (7 év felett): nyugdíj-kiegészítés, nagyobb örökség átadása
Rövid távú célokhoz likvid, könnyen hozzáférhető eszközök — például bankbetét, rövid lejáratú állampapír — alkalmasabbak. Hosszú távú célokhoz a TBSZ-számlák, hosszabb futamidejű állampapírok vagy más befektetési formák jönnek szóba, figyelembe véve az egyéni kockázatvállalást.
A célkövetés módszerei
A cél kitűzése után szükséges az előrehaladást rendszeresen ellenőrizni. Erre különböző módszerek léteznek:
- Negyedéves felülvizsgálat: háromhavonta összevetni a tényleges és a tervezett összeget
- Külön számla: a megtakarítást elkülönített számlán tartani, hogy ne keveredjen a folyó kiadásokkal
- Automatikus átutalás: fizetés napján azonnal elkülöníteni a félretett összeget
Gyakorlati megjegyzés
Magyarországon a bankok általában lehetővé teszik állandó átutalás beállítását egy szabad pénzfelhasználású megtakarítási számlára. Egyes intézmények automatikus megtakarítási funkciókat is kínálnak, amelyek a tranzakciók kerekítésével gyűjtenek kisebb összeget.
Mikor érdemes felülvizsgálni a célt?
A megtakarítási célok nem kőbe vésett kötelezettségek. Életkörülmények változásakor — például jövedelemváltozás, új lakás vásárlási szándék megjelenése vagy gyermekvállalás esetén — érdemes a célokat újraértékelni. A rugalmasság nem jelent feladást: az újratervezett cél is célnak számít.
A Magyar Nemzeti Bank és a KSH nyilvánosságra hozza a háztartások megtakarítási arányára vonatkozó adatokat, amelyek összehasonlítási alapot nyújthatnak saját célunk reálisságának értékeléséhez. Ezek az adatok a mnb.hu és a ksh.hu oldalakon elérhetők.
